Iránytű

anahata csakra

Anahata chakra / Szívközpont

Az Emberi Dimenzió kezdetei...

Új utak a lélek világában

A korunkban zajló tudati evolúció minősége kényszerítő erejű. Az emberi fejlődés iránya, az emberiség megoldandó problémái szükségessé tették a tudat aspektusainak markáns változását. Az individuális tudat szintjén való létezés, mára ellehetetlenült. A feladatok csak az egységtudat minőségén, az empátia, a tolerancia, sőt a magas szintű együttérzés gyakorlatát követve a szeretetteljes felelősség és kötelesség felvállalásával oldhatók meg.

Ugyanakkor a társadalmi fejlődés messze elmarad e lehetőségektől, az ítélkező kultúra végtermékeként egyre több a felettes énjével harcoló, hatékony életstratégiák gyakorlatában járatlan, már-már agresszív énvédelembe menekülő ember.

Énvédő személyiség – A Spirituális gyakorlat

A nyugati kulturában elterjedt vallás és az ennek nyomán kialakult erkölcsi értékrend, valamint a nevelés - egy eredendően énvédő mechanizmus, a hasítás markáns jegyeit hordozza magán. Ha ezt csinálod, jó vagy, ha azt teszed rossz vagy – hangzik az általános kritika. Nem csoda, ha a kulturát elszenvedő emberek, a harmonikus önvédelem helyett, egy kétségbeesett énvédő személyiséget alakítanak ki.

Az énvédő szülő énvédő vagy énfeladó gyermeket nevel. A gyermek önfeledten játszik, a felnőttek egy része tűri, mások élvezik, gyönyörködnek benne. Majd a gyermek olyat tesz, melyet a felnőtt azonnal, átmenet nélkül elutasít.Nevelés helyett rendreutasít, kijavít, megszégyenít, elvárásokat fogalmaz meg. A kiszámítható rossz vagy túl jó anya gyermeke inkább énfeladó, a kiszámíthatatlan hol szerető, hol megszégyenítő, hol elutasító anya gyermeke, inkább énvédő karakter lesz. Utóbbi énhatára nagyon erős, előbbi pedig szinte felolvad a másikban, énnel nem rendelkezik. Az erős énhatár a partnerkapcsolatokban rengeteg diszharmóniát okoz, indokolatlan félelmeket és /vagy agressziót generál. Általában erős a társra irányuló kontroll igénye is. Az indokolatlanul erős énhatár és az esetleges agresszió, a negatív élmények hatására kialakult nagyon is indokolt félelem és bizalmatlanság valamifajta kezelésére szolgál. Természetesen ez a helyzetet még inkább súlyosbítani fogja.

Azok a gyerekek, akik temperamentumuknál fogva sérülékenyek, sokkal érzékenyebbek az érzelmi fájdalmakra, de egészséges, ép személyiséggé fejlődhetnek, ha környezetük támogató. Azonban ha a család és a közösség nem képes kielégíteni a veszélyeztetett /legyengült érzelmi immunrendszerű/ gyerek igényeit, annak komoly impulzivitás és érzelmi labilitás lehet az eredménye. A sérülékenység és a környezeti ártalmak egymással kölcsönhatásban állnak: minél sérülékenyebb az egyén, annál érzékenyebb az ártalmakra, és minél több ártalmas hatás éri, annál érzékenyebbé válik.

Korunk sajátossága azonban, hogy az énfeladó ember egyre kevesebb. „Legjobb” esetben is az énfeladó magatartás, látens vagy nagyon is nyilvánvaló módon váltakozik az énvédelemmel.

Az énvédő személyiség kialakulását - a genetikai hajlam (melyet az információs mező aktivál) és az anyai kiszámíthatatlanság mellett - a kulturális és társadalmi tényezők is jelentősen befolyásolják. E karakter gyakori megjelenése a társadalomban, mára nagyon elterjedt reakció lett - válaszul a hasító vallás és hasító nevelés, napi gyakorlatára.

kt prduc

A Spirituális munka

(Egy gyakorlati módszer a Fájdalomtest feloldására...)

A szélsőséges érzelmekről, melyek rengeteg fájdalmat okoznak, Eckhart Tolle, a Fájdalomtest című előadásában beszél. Egy másik előadásában Tolle beszél a Fájdalomtest feoldásáról is.

https://www.youtube.com/embed/vMgZtk6XPoE

Tapasztalataim szerint azonban, a párhuzamos stresszoldás segítségével érjük el végül mégis, a Fájdalomtest teljes feloldását, és így az irányítást életünk felett. (Az irányítás igényénél azért, ne feledkezzünk meg arról, hogy az isteni egész, az Univerzum részei vagyunk - Magasabbrendű Akarat Törvénye.)

Az új párhuzamos stresszoldás (PSO) gyakorlata

Eckhart Tolle „Fájdalomtest” koncepciója nyomán, felmerült egy komplex, gyakorlati munka lehetősége, amely - a Spirituális (természeti) Törvényeket is figyelembe véve egészíti ki ezt a módszert.

E gyakorlati módszer a Fájdalomtest feloldására: tudatossá teszi a tudattalan gondolatainkat azáltal, hogy tudatosan vizsgál egy-egy megmaradt jelentős emléket, felfedezi és harmonizálja a kapcsolódó érzelmet, kognitív úton vizsgálja és javítja a jelenbeli reakciót.

A spirituális munka lehetővé teszi azt, hogy a dolgokat ne szélsőségesen pozitívnak vagy ne szélsőségesen negatívnak lássuk, hanem egyszerre tudjuk érzékelni és elfogadni önmagunkban és a másikban a pozitív és negatív összetevőket, azaz mellőzni tudjuk a hasítást. Ez azt eredményezi, hogy képesek leszünk a túlzottan szélsőséges érzelmeinkből adódó, a másik személyt vagy dolgot szélsőségesesen elutasító vagy vágyó impulzusainkat kezelni, illetve akarás nélkül „akarni” valamit, vagy valakit. Megszűnik az a látásmódunk, hogy valakit vagy valamit felváltva, vagy csak fehérnek vagy csak feketének lássunk. Megszűnik bennünk az a késztetés is, hogy személyeket (vagy dolgokat) magunkénak akarjunk, ám szinte ugyanazon pillanatban el is taszítsuk a másikat.

geprd

A kölcsönös bizalom boldog állapota

Megtanulunk mérlegelni, integrálni, megtanuljuk magunkban és a másikban elfogadni az esetleges hibákat, és ezzel egyidőben, értékelni magunkban és a másik személyben a vonzó dolgokat. Képesek leszünk a csalódás félelme nélkül, bizalommal átadni magunkat a kölcsönös szeretetnek. Így megnyílik a lehetőség a hiteles kommunikációra is, amely nélkül nincs intimitás.

Egy vélemény:

A szex és New York mozifilm változatában a szépséges Samantha élete egy rossz pillanatában, a nyugágyban a Titok című könyvet olvassa, majd laza mozdulattal csalódottan leteszi, a narrátor pedig azt mondja, hogy ezek a könyvek már nem tudtak neki újat mondani….

Igen, egyre többen vagyunk, aki keresik a választ, nehezebb-könnyebb élet helyzetekben, faljuk a könyveket, járunk a mesterkurzusra, agykontroll tanfolyamra, jósokhoz, asztrológushoz. Nemrégiben maga a Mesterkurzus (Nyitott Akadémia) indított egy kissé frivol sorozatot arról hogy ki az igazi mester és ki nem az. Tudom e témában a túlzott lelkesedés gyanús, olyan agymosás-szagú, de ennek ellenére, jelentem én találtam egy igazi mestert: Farkas Erzsébetnekhívják.

Amikor Erzsébettel találkoztam már sok könyvön, előadás hallgatáson voltam túl. Nyugodtan mondhatom, hogy tizenéves koromban Popper Péter könyvein nőttem fel, aztán új világba röpített a magyar Choelho: Müller Péter. Elsajátítottam az agykontroll technikát , hallgattam A.J.Christiánt, Váradi Tibort, Csernust, Balog Béla-féle tíz parancsolatot. És akkor egyszer oda kapcsoltam egy tévéműsorra, ahol Erzsébet válaszolt éppen egy betelefonálónak. Eleinte csak meglepődtem, hogy mennyire mást hallok, mint amit várok, majd agykontrollosan mondva, aha-élményem lett: igen igaz, ez a jó válasz.

Ezután, megtanultam Erzsébetül…

Szeretném előre bocsátani, hogy Erzsébet nem egy lilaködbe burkolózó Guru! Leült velem és beszélgettünk életem egy-egy eseményéről, és ő egyszerűen csak látta azt, ami nekem nem tűnt fel. Látta, ahogy újra és újra ugyanazt a hibát követem el bizonyos élethelyzetekben, nem látva fától, az erdőt.

Saját mindennapjaimon keresztül tapasztaltam meg, hogy az univerzum (vagy isten vagy allah vagy a mindenség) törvényei kísérleti bizonyítás nélkül is működnek. hogy a negatív energia eleinte erőt ad, mert energia, de aztán rombol, hogy a gondolat megvalósul és manifesztálódik, hogy az egyéni életfeladat nem kerülhető meg, hogy a megbocsátás vagy az áldozathozatal nagy gesztusa mennyire az akaratról és az egoról szól.. Hányszor és hányszor derült ki, hogy az akaratomat működtettem a szívcsakrám helyett. Milyen nehezen megvalósítható, a szívcsakra 4 összetevője: az elfogadás, a bizalom, az ítélet és az elvárás nélküliség, de ha egy kicsit is sikerül belőle létrehozni, milyen igazi szeretetet lehet vele érezni..

Biztos olvastam előtte ilyesmiket a fenti szerzőktől is, de nem tudtam a saját életemre vonatkoztatni. Erzsébet azért nagyszerű, mert rengeteg életet lát hall, és sok mindent átélt. Amit ő közöl az sohase misztikus, nem elvont, közérthető. Némely esetben egyenesen praktikus technikát ad az ember kezébe. A fenti előadókra felnézünk, csodáljuk őket: elvarázsol, ha becsukott szemmel adnak elő, vagy lottó nyertesekkel bizonyítják, hogy működik a módszer, vagy megszeppenve ülünk a nézőtéren, mert éppen leordították a fejünket. Persze mindez azt szolgálja, hogy átjöjjön a mondanivaló, de Samanthával egyetértve nem unjuk már ezt a sok Titkot ? Nem képeket akarok kiragasztani a falamra a luxusvilláról, hogy bevonzzam a szerencsét, majd esténként imaszerűen mantrázni, a pozitív gondolkodást !

És nem azért, mert nem hiszem, hogy ez nem működik, láttam tapasztaltam már, hogy erre felé visz az út.

De már többet akarok ennél, és erre Erzsébetnél találtam rá.

Csilla